Toldi estéje
(1847-1848)
- Toposzként jelenik meg a napszak és az idősödő Toldira utal --> Toldi idős napjait és halálát tartalmazza.
- Műfaja: elbeszélő költemény (tipikusan romantikus műfaj, hisz megengedi a műfaj-műnem keveredést (epika, líra).
- Cselekménye: - Hasonló cselekményekből építkezik, mint a trilógia 1. része.
- Kevésbé eseménydús, nem célja az írónak, hogy egy izgalmakkal teli művet írjon.
- A mű gondolatisága sokkal fontosabb, mint az epikussága.
- Mindkét történet a Toldi házból, Nagyfaluból indul, és mind a két műben Budára vezet útja.
- Míg az első részben egy cseh vitézzel, addig ebben a műben egy olasz bajnokkal küzd meg (ismét nyer).
- Az első részben a győzelem után a nemzet hőseként tekintenek rá, most azonban senki nem ismeri fel a hőst, és kinevetik.
- Amikor kiderül, hogy Toldi győzte le az olasz bajnokot, a király követeket küld utána, és visszahívatja Budára.
- Amikor a király elé megy, út közben meghallja, hogy gúnydalt énekelnek róla, így hírtelen felindulásból megöl három apródot.
- Bűnt követ el, tehát bűnhődnie kell, a büntetés hírével a király egy embere megérkezik Toldihoz. --> Ekkor derül ki hogy Miklós haldoklik, így a király személyesen is meglátogatja.
- Kettejük beszélgetése a mű legfontosabb része, ugyanis Arany a dilemmáját, vívódását vetíti ki a két szereplőre.
- A mű legfőbb kérdése, hogy mi legyen a magyarság útja a változó világban. Toldi úgy gondolja, hogy a magyarok kezdik elveszíteni a nemzeti identitásukat, elfelejtkeznek a hagyományaikról, majmolják az idegeneket, és ez Toldi szerint árt a népnek.
- Toldi szerint a testi erő fontosabb, mint az ész, a műveltség, és hogyan haladjunk a korral. Míg Lajos király fontosabbnak tartja azt, hogy lépést tartsunk a fejlődő világgal, mert különben lemaradunk Európa népeihez képest.
- Arany mindkettőben lát igazságot, egyik mellett se foglal álláspontot.
- Szerkezete: - 6 énekből épül fel (az első az 12-ből).
- Verselése ütemhangsúlyos, felező 12-es sorokból áll --> 1 sor 12 szótag, és egy ütemben 6 szótag található.
Memoriterek
Toldi estéje I. ének 1. versszak
Őszbe csavarodott a természet feje,
Dérré vált a harmat, hull a fák levele,
Rövidebb, rövidebb lesz a napnak útja,
És hosszúkat alszik rá, midőn megfutja.
Megpihen legszélén az égi határnak
S int az öregeknek: "benneteket várlak!"
Megrezdűl a feje sok öregnek erre:
Egymásután mégis mennek a nyughelyre.
Toldi estéje VI. ének 28. versszak
"Végső rendelkezést tennék: de hát minek?
Nem igen van: miről. S ha volna sincs: kinek.
Nem hagyok örököst... csak egy hű cselédet:
Azt kötöm szivedre - - meg a magyar népet."
"Szeresd a magyart, de ne faragd le" - szóla,
"Erejét, formáját, durva kérgét róla:
Mert mi haszna símább, ha jól megfaragják?
Nehezebb eltörni a faragatlan fát."