Tiszai csönd
(1910)
- A költő a maga érzésvilágát, hangulatát vetíti rá a tájra
- Két szerkezeti egységet különíthetünk el:
- 1. rész (1-4 vsz.): a táj, a környezet, az este leírása
- 2. rész (5-6 vsz.): önmaga érzéseit vizsgálja, saját lelki állapotának bemutatása
- A vers alapképe: a tiszai hajó, amellyel itt, és a vers végén azonosítja magát a magányos lélek (hajó-toposz, utazás, kikötés, partot érés - ősi kép az irodalomban -).
Stílusa, képei:
- Kevés az ige a műben, a névszók dominálnak
- Hangok, képek teszik élővé a verset
Tiszai csönd
Hálót fon az est, a nagy, barna pók,
Nem mozdulnak a tiszai hajók.
Egyiken távol harmonika szól,
Tücsök felel rá csöndben valahol.
Az égi rónán ballag már a hold:
Ezüstösek a tiszai hajók.
Tüzeket raknak az égi tanyák,
Hallgatják halkan a harmonikát.
Magam a parton egymagam vagyok,
Tiszai hajók, néma társatok!
Ma nem üzennek hívó távolok,
Ma kikötöttünk itthon, álmodók!