Minek nevezzelek?
(1848)
- A hitvesi költészet sokak szerint legszebb darabja a Minek nevezzelek?
- Minden versszak egy kis külön egység.
- Mindegyik megegyezik abban, hogy kérdéssel végződik. --> Ahonnan indul, ott végződik
- Minden versszakban találhatunk egy metaforát, amelyet a többi sorban részletez
Az 1. versszakban a személyről ír --> esti csillagok
A 2. versszakban a tekintetet --> szelíd galamb
A 3. versszakban a hangjáról --> csalogány hangja
A 4. versszakban a haja --> lángoló rubint kő
Az 5. versszakban halmozza a metaforákat, az egész lényről ír, először rátekint, majd közelít. Meghallja a hangját, majd csókban egyesülnek.
- A vers párhuzamba állítható Radnóti Miklós: Tétova óda című művével, témája alapján.
Minek nevezzelek?
Minek nevezzelek,
Ha a merengés alkonyában
Szép szemeidnek esti-csillagát
Bámulva nézik szemeim,
Mikéntha most látnák először...
E csillagot,
Amelynek mindenik sugára
A szerelemnek egy patakja,
Mely lelkem tengerébe foly -
Minek nevezzelek?
Minek nevezzelek,
Ha rám röpíted
Tekinteted,
Ezt a szelíd galambot,
Amelynek minden tolla
A békeség egy olajága,
S amelynek érintése oly jó!
Mert lágyabb a selyemnél
S a bölcső vánkosánál -
Minek nevezzelek?
Minek nevezzelek,
Ha megzendűlnek hangjaid,
E hangok, melyeket ha hallanának,
A száraz téli fák,
Zöld lombokat bocsátanának
Azt gondolván,
Hogy itt már a tavasz,
Az ő régen várt megváltójok,
Mert énekel a csalogány -
Minek nevezzelek?
Minek nevezzelek,
Ha ajkaimhoz ér
Ajkadnak lángoló rubintköve,
S a csók tüzében összeolvad lelkünk,
Mint hajnaltól a nappal és az éj,
S eltűn előlem a világ,
Eltűn előlem az idő,
S minden rejtélyes üdvességeit
Árasztja rám az örökkévalóság -
Minek nevezzelek?
Minek nevezzelek?
Boldogságomnak édesanyja,
Egy égberontott képzelet
Tündérleánya,
Legvakmerőbb reményimet
Megszégyenítő ragyogó valóság,
Lelkemnek egyedűli
De egy világnál többet érő kincse,
Édes szép ifju hitvesem,
Minek nevezzelek?