Góg és Magóg fia vagyok én...
(1905)
Típusa: Ars poetica
A vers kulcsszava: "új" --> az újítás szándéka jelenik meg költői programként
A versben több tulajdonnév található, amelyeket értelmeznünk kell:
- Góg és Magóg --> a Bibliában is szerepelnek, Anonymus művében is szerepelnek, mint a magyarok ősei, azaz a költő hangsúlyozza magyarságát.
-Kárpátok: hazánkra utal
-Verecke: honfoglalás (keleti kapu)
- Dévény: nyugati kapu (a történelmi Mo. nyugati kapuja)
-Vazul: azonosul vele a költő
- Pusztaszer: a régi visszamaradott Mo.-t fogalmazza meg
A versből kiolvasható ars poetica:
- a kettőség jellemzi, ragaszkodik mindenhez, ami ősi, ami magyar, azaz fontosnak tartja az értékek védelmét
- emellett nyugatról betörve törekszik az újra, a modernitásra
- a versben megjelenik a "mégis morál", az a dac és elszántság, ami jellemzi a költőt pályája első felében, azaz kitart a céljai, programja mellett, akkor is, ha tudja, hogy megvalósulásai akadályba ütköznek.
- emellett a líra ÉN is hangsúlyosan megjelenik, az énközpontúság is jellemzi a költeményt.
Góg és Magóg fia vagyok én...
Góg és Magóg fia vagyok én,
Hiába döngetek kaput, falat
S mégis megkérdem tőletek:
Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?
Verecke híres útján jöttem én,
Fülembe még ősmagyar dal rivall,
Szabad-e Dévénynél betörnöm
Új időknek új dalaival?
Fülembe forró ólmot öntsetek
Legyek az új, az énekes Vazul,
Ne halljam az élet új dalait,
Tiporjatok reám durván, gazul.
De addig sírva, kínban, mit se várva
Mégiscsak száll új szárnyakon a dal
S ha elátkozza százszor Pusztaszer,
Mégis győztes, mégis új és magyar.