Fa leszek, ha...

(1845)

- Mednyánszky Bertához írta.

- Egy reménytelen szerelem, egy múzsa, aki iránt érzett szerelem viszonzatlan, nagy társadalmi különbség. 

- A költő a fa szimbolikáján keresztül az élet mélységeit és a természethez való kapcsolódást fejezi ki. A fa a stabilitás, a növekedés és a megújulás szimbóluma, amely a költői vágyait tükrözi, hogy szerves részévé váljon a világnak. A vers érzelmi töltete a felnőtté válás, a gyökerek és a szárnyalás témáit járja körül, így mélyen rezonál az olvasóban.

- Metaforát kap a kedves és a lírai ÉN is, és ezek a képek jelzik az összetartozásukat. 

- A Felhők című ciklusban található --> az ebbe tartozó versek szimbolizálják legjobban a válságkorszakot. 66 epigramma szerű vers található benne. Lelki pillanatképek, nincs bennük mély filozófia. Egy-egy hangulatot, gondolatot örökítenek meg. 

Fa leszek, ha...

Fa leszek, ha fának vagy virága.
Ha harmat vagy: én virág leszek.
Harmat leszek, ha te napsugár vagy...
Csak, hogy lényink egyesüljenek.

Ha, leányka, te vagy a mennyország:
Akkor én csillagá változom.
Ha, leányka, te vagy a pokol: (hogy
Egyesüljünk) én elkárhozom.