Az arany ember

(1872)

- A regény alaptörténete: Egyik rokonától hallott egy Komáromban megtörtént gyilkossági kísérletről.

- Keletkezése: 1872-ben írta Balatonfüreden, ahol villájuk volt.

- Ez volt a kedvenc regénye.

- Megírásakor már ismert, sikeres író.

- Ezekben az években házasságában egy törés volt, ez a magánéleti probléma is megjelenik a műben.

- A gyilkossági kísérlet "szereplői":

                    - Egy fiatal özvegy --> a műben ő Tímea

                    - Vőlegénye --> Kacsuka

                    - Egy társalkodó nő --> Athalie

                    - Az ő édesanyja --> Zsófia

• Ez a regénynek a befejezése, idáig kellet eljutnia a cselekményben (a társalkodó nő támad a fiatal özvegyre, őt akarta megölni, de nem sikerült neki. Athalie ugyanis szerelmes volt Tímea vőlegényébe Kacsukába).

- A regény témája: Egy sikeres vállalkozó (Tímár Mihály) életének, boldogulásának bemutatása.

- Kérdések amelyeket felvet a regény: - Lehet -e tisztességesen meggazdagodni?

                    - Boldogít e a pénz?

                    - Mi az ami az embert boldoggá teszi?

                    - Kivonulhat -e az ember a társadalomból, ha elege van belőle?

- A regény szerkezete:

a, Expozíció: Főbb szereplők, motívumok, amelyek később formálják a cselekményt, már mind-mind megjelennek à tudatos írói komponálás. A Szent Borbála elsüllyedésével, Tímea megmentésével ér véget az egység.

b, Bonyodalom: Tímár megtalálja Ali Csorbadzsi (Tímea apja) kincsét.

c, Cselekmény kibontakozása:

          - Két szálon történik

          - Tímár üzleti vállalkozása ("Arany ember")

          - Magánéletének fordulatai: A fordulópontot Athalie szavai jelentik ("Tímea, önt                      nem szereti"). Tímár elmenekül a Senki szigetére, itt megtalálja azt, amit a kinti                    világban nem kaphat meg à Noémi odaadó szerelmét).

          - Ettől kezdve megkezdődik a főhős kettős élete:

d, Tetőpont: Krisztyán Tódor megszökik a gólyarabságból. Megjelenik Balatonfüreden, hogy leplezze az "arany embert". A Mihály és Tódor közötti heves drámai párbeszéd jelenti a regény tetőpontját, majd azt követően a főhős öngyilkosságra készül.

e, Megoldás: Tódor a főhős ruhájában a jeges Balatonba vész. Tímár visszamegy a Senki szigetére, Tímea pedig férjhez megy Kacsukához. Váratlan fordulat à Athalie gyilkossági kísérlete (nem öli meg).

Romantikus és realista vonások a regényben:

- Távoli mesés táj (Senki szigete).

- Váratlan fordulatok: kincs megtalálása, Tódor halála.

- Nagy ellentétek: Tímea <--> Noémi, Komárom <--> Senki szigete.

- Szélsőséges szereplők: Athalie, Tódor

- Kivételes tulajdonságú hős: Tímár Mihály

Realizmus: Kapitalizálódó társadalom reális bemutatása, a pénz szerepe. Objektív leírások (vihar, rianás). A főszereplő lelki vívódásinak bemutatása.

Szereplők jelleme: 

- Timár Mihály: A Szent Borbála hajóbiztosa, később földbirtokos nemes, kereskedő; az arany ember.

- Ali Csorbadzsi: Timéa apja, a török szultán főembere.

- Trikalisz Euthym: Ali Csorbadzsi álneve, titokzatos görög kereskedő.

- Athalie: Brazovics úr lánya, ármánykodó, intrikus nőalak.

- Brazovics Athanáz: Athalie apja, gátlástalan komáromi üzletember.

- Zófia asszony: Brazovics úr felesége, szobalányból lett úrnő.

- Kacsuka Imre: Athalie vőlegénye, Tímea férje, katonatiszt, kapitány majd őrnagy.

- Noémi: Teréza mama lánya, romantikus, szerető nőalak.

- Teréza mama: Noémi anyja, a romantikus sziget úrnője.

- Bellováry: Noémi apja, Brazovics úr öngyilkossá lett adósa.

- Dódi: Tímár és Noémi kisfia, a titkos levélíró.

- Krisztyán Maxim: Krisztyán Tódor apja, nagyvonalú pancsovai kereskedő.

- Krisztyán Tódor: Noémi "jegyese", csavargó, léha, semmirekellő gazember.

- Fabula János: A Szent Borbála kormányosa, később komáromi sáfár.