Arany balladáinak jellemzői
- Különböző forrásokat használt fel balladái megírásához (pl. skót és székely népballadák)
- Ami egyedivé teszi az Arany balladákat, az az, hogy műveinek középpontjában a bűn és bűnhődés motívuma áll.
- Aranyt elsősorban nem a bűn elkövetési érdekli, hiszen az már sokszor a cselekmény kezdete előtt megtörténik. Ő inkább a főszereplő bűnhődését írja le.
- A főszereplő elkövet egy bűnt, ami miatt bűnhődnie kell, ezt sokszor a szereplő nem tudja feldolgozni, így beleőrül.
Csoportjait három szempont alapján különíthetjük el:
1, Balladák megírásának ideje alapján:
- Korai balladák (1846-1850) --> A honvéd özvegye (Petőfi özvegye)
- Nagykőrösi korszak (1851-1860) --> legtermékenyebb balladaíró korszaka, itt születnem meg alábbi művei: A walesi bárdok, V. László, Ágnes asszony
- Őszikék balladái (1877-1882) --> Tetemre hívás, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Híd-avatás
2, Tematikai téma alapján:
- Történelmi balladák --> Szondi két apródja
- Népi témájú balladák --> Ágnes asszony
- Városi témájú balladák --> Híd-avatás
- Lélektani témájú balladák --> Mind a 3-ban megjelenik