A szegény kisgyermek panaszai
- Ez a második kötete --> ez hozza meg számára a sikert
- Megtalálja a saját maga hangját és témáját
- A versek nem cím, hanem a kezdősor alapján azonosíthatók, mintha egy végtelen monológot olvasnánk.
- A kötet középpontjában a gyermekkor áll. -->gyermekkor = a teljesség ideális képviselője (a gyermek őszinte, rácsodálkozó, hiszen mindent először tapasztal).
- A gyermek meg meri tenni azt, amit a felnőtt már nem.
A játék motívuma is megjelenik több művében, a gyermekkor megőrzésének záloga a játszani tudás.
- A versek lazán kapcsolódnak egymáshoz --> nincs külön címük, nem alkotnak kronologikus egységet, de hangulatuk egységes (nosztalgikus).
- Szerepversnek tekinthető, mert a gyermek élményeit, szemléleteit közvetíti.
- A gyermek szemlélet mellett a felnőtt nézőpont is megjelenik, így kettős nézőpontú.
A versek témái: - Hétköznapi alakok, helyzetek (szülők, nagyszülők, doktor, városi élet, gyermeki szerelem).
- Kiemelten sokat foglalkozik a halállal, sírással, félelemmel.
- Stílusjegyek: - Szimbolizmus, szecesszió, impresszionizmus
- A költő "homo aestheticus" = a szépség embere
Az irodalmat játéknak tartotta, ennek eszközei --> költői képek halmozása, gazdag rímek
- Téma: - Meghatározza a kötet látásmódját --> visszatekintés az életre.
- Nem az élet vége, de a gyermekkor vége.
- A kötet a síneken fekvés, keseredés hangulatát mutatja be.
- A végére odaér a gyermekhez a vonat --> felnőttkor --> és elgázolja.
- Forma: - Tökéletes hangzásvilág --> minden a vonat kattogását reprezentálja
- Hangzásvilág: - "Mint aki a sínek közé esett" --> szabálytalan időközönként 5x ismétli a vonatkerék kattanását.
- A "z, k, f" hangok a kattogás hangját is idézik.
- Hangutánzó és hangulatfestő szavak is megtalálhatóak benne --> zúgva, kattog, cikázva.
- Ezzel szemben a sínek között fekvő ember statikus állapotát a normális stílus mutatja (névszók).
- Rímelése: - Mély bokorrímek.
- A szöveg drámaiságát megteremtő alakzatok az ismétlés, a fokozás és a mondatpárhuzam.
- A nyolc azonos szerkezetű mondatból álló versben az "Azon az éjjel" verssor nyolcszor ismétlődik.
- Az első hét sorpár előrevetíti a tragédiát --> disszonáns hangképletek, homályos, nyugtalan látványelemek, érzetek --> a nagypapa haláláról szóló utolsó sor beteljesíti az olvasó várakozását.
- A gyermek és az emlékező felnőtt nézőpontja összekapcsolódik --> a gyermek által megtapasztalt érzetek maradnak meg az emlékezésben (ezt fejezi ki pl. a szinesztézia).
- A vers egy portré leírását és a versbeszélő reflexióit fogalmazza meg.
- A szöveg megformálása és elégikus hangvétele a felnőtt nézőpont előtérbe kerülését eredményezi.
- A vers témája: a gyermek és a szülő ellentmondásos kapcsolata (idegenség, ismeretlenség és mély azonosság).
Mint aki a sínek közé esett...
- Téma: - Meghatározza a kötet látásmódját --> visszatekintés az életre.
- Nem az élet vége, de a gyermekkor vége.
- A kötet a síneken fekvés, keseredés hangulatát mutatja be.
- A végére odaér a gyermekhez a vonat --> felnőttkor --> és elgázolja.
- Forma: - Tökéletes hangzásvilág --> minden a vonat kattogását reprezentálja
- Hangzásvilág: - "Mint aki a sínek közé esett" --> szabálytalan időközönként 5x ismétli a vonatkerék kattanását.
- A "z, k, f" hangok a kattogás hangját is idézik.
- Hangutánzó és hangulatfestő szavak is megtalálhatóak benne --> zúgva, kattog, cikázva.
- Ezzel szemben a sínek között fekvő ember statikus állapotát a normális stílus mutatja (névszók).
- Rímelése: - Mély bokorrímek.
- A szöveg drámaiságát megteremtő alakzatok az ismétlés, a fokozás és a mondatpárhuzam.
- A nyolc azonos szerkezetű mondatból álló versben az "Azon az éjjel" verssor nyolcszor ismétlődik.
- Az első hét sorpár előrevetíti a tragédiát --> disszonáns hangképletek, homályos, nyugtalan látványelemek, érzetek --> a nagypapa haláláról szóló utolsó sor beteljesíti az olvasó várakozását.
- A gyermek és az emlékező felnőtt nézőpontja összekapcsolódik --> a gyermek által megtapasztalt érzetek maradnak meg az emlékezésben (ezt fejezi ki pl. a szinesztézia).
- A vers egy portré leírását és a versbeszélő reflexióit fogalmazza meg.
- A szöveg megformálása és elégikus hangvétele a felnőtt nézőpont előtérbe kerülését eredményezi.
- A vers témája: a gyermek és a szülő ellentmondásos kapcsolata (idegenség, ismeretlenség és mély azonosság).
Azon az éjjel
- A szöveg drámaiságát megteremtő alakzatok az ismétlés, a fokozás és a mondatpárhuzam.
- A nyolc azonos szerkezetű mondatból álló versben az "Azon az éjjel" verssor nyolcszor ismétlődik.
- Az első hét sorpár előrevetíti a tragédiát --> disszonáns hangképletek, homályos, nyugtalan látványelemek, érzetek --> a nagypapa haláláról szóló utolsó sor beteljesíti az olvasó várakozását.
- A gyermek és az emlékező felnőtt nézőpontja összekapcsolódik --> a gyermek által megtapasztalt érzetek maradnak meg az emlékezésben (ezt fejezi ki pl. a szinesztézia).
- A vers egy portré leírását és a versbeszélő reflexióit fogalmazza meg.
- A szöveg megformálása és elégikus hangvétele a felnőtt nézőpont előtérbe kerülését eredményezi.
- A vers témája: a gyermek és a szülő ellentmondásos kapcsolata (idegenség, ismeretlenség és mély azonosság).
Anyuska régi képe
- A vers egy portré leírását és a versbeszélő reflexióit fogalmazza meg.
- A szöveg megformálása és elégikus hangvétele a felnőtt nézőpont előtérbe kerülését eredményezi.
- A vers témája: a gyermek és a szülő ellentmondásos kapcsolata (idegenség, ismeretlenség és mély azonosság).